Appearance      Marker   

 

<<  Contents  >>

Hippolytus

Footnotes

Show All Footnotes

Show All Footnotes & Jump to 1735

Introductory Notice to Hippolytus.

[1725] Or, “for that would be to speak of the same being as greater and less than Himself.”

[1726] υποστασιν.

[1727] αὐτοσθενές.

Fragment II.

[1728] σωτήριον σάρκωσιν.

[1729] οὐδ᾽ ὥσπερ τῆς αὐτοῦ θεότητος οὕτω καὶ αὐτῆς φυσικῶς ἐκφυομένην.

[1730] Matt. xxvi. 41.

[1731] σωματώσεως.

[1732] Referring probably to Eph. i. 10.

[1733] ὑπεράπειρος.

[1734] αὐτουργῶν.

Fragment III.

[1735] λόγος.

[1736] The text is, διὰ τῶν ἀνομοίων μὲν ύπάρχοντα. Anastasius reads μὴ for μέν.

[1737] σωματώσεως.

[1738] τῆς ὅλης θεότητος.

[1739] συνέφυ.

[1740] Κατὰ σύλληψιν πάντα περιγράφουσαν νοῦν.

[1741] οὔτε μὴν εἰς τ᾽ αὐτὸν αὐτῷ φέρεσθαι φύσεώς ποτε καὶ φυσικῆς ἐνεργείας, ἕως ἂν ἑκάτερον τῆς ἰδίας ἐντὸς μένει φυσικῆς ἀτρεψίας.  Το φέρεσθαι we supply again πέφυκε.

[1742] οὐσίαν.

[1743] The sense is extremely doubtful here. The text runs thus: ὁμοφυῶν γὰρ μόνων ἡ ταυτουργός ἐστι κίνησις σημαίνουσα τὴν οὐσίαν, ἧς φυσικὴ καθέστηκε δύναμις, ἑτεροφυοῦς ἰδιότητος οὐσίας εἶναι κατ᾽ οὐδένα λόγον, ἢ γενέσθαι δίχα τροπῆς δυναμένην. Anastasius renders it: Connaturalium enim tantum per se operans est motus, manifestans substantiam, cujus naturalem constat esse virtutem: diversæ naturæ proprietatis substantia nulla naturæ esse vel fieri sine convertibilitate valente.

Fragment IV.

[1744] διττὴν καὶ διαφορὰν ἔχον διέγνωσται τὴν ἐν πᾶσι φυσικὴν θεωρίαν.

[1745] The text goes, ἕως ἂν οὐχ, which is adopted by Combefisius. But Capperonnier and Migne read οὖν for οὐχ, as we have rendered it.

 

 

 

10 per page

 

 

 Search Comments 

 

This page has been visited 0196 times.

 

<<  Contents  >>